2017. április 4., kedd

Matekos kvíz a Redmenta alkalmazással!



Az alábbiakban egy matematika feladatokat tartalmazó kvízt osztok meg.

 A kvízt két matektanár társammal készítettük, 10. osztályos tanulóknak készült a kvíz, a trigonometriai alapismereteket méri fel a feladat.

Jó volt ezt az alkalmazást kiprbálni, kifejezetten tetszik benne az, hogy a diákok megláthatják eredményeiket, megtudhatják, milyen hibákat vétettek, így lehetőségük van a gyakorlásra is, esetleg újraoldani a feladatokat, ami matematikában nagyon fontos.

A redmenta alkalmazás szerintem jól használható akár a matematika órán is, bár úgy gondolom, jobb lenne egy olyan programot találni, melyben jobban megjeleníthetőek a matematikai kifejezések is.




2017. április 3., hétfő

Idővonal


A fentiekben egy idővonal segítségével mutatjuk be az empirikus matematika fejlődését. Az idővonalat Koteczki Alizzal közösen készítettük. Célunk alapvetően az volt a feladattal, hogy segítsünk a  diákoknak időben is elhelyezni a matematikai ismereteket, rácsodálkozhassanak, mennyit tudtak őseink,  megéértsék, hogy a matematika tudományának is ugyanazon a fejlsődésen kellett keresztül mennie, mint nekünk az iskolában.
A feladatot kétféleképpen képzelem el:

1. A diákoknak az a feladata, készítsenek egy idővonalat amely bemutatja a matematikai eredményeket a homo sapiens megjelenésétől a Római birodalom bukásáig. Az ismertebb matematikusokat jelöljék be az idővonalon illetve a fontos tételek fogalmak megjelenését is. Az egyes korokhoz csatoljanak videókat, legyenek linkelve információk a matematikusok életéről és a fontosabb tételeiket képekben is mutassák meg.

2. A feladatot fordítva is megoldhatjuk, azaz akár minden évben, akár egy nagyobb tematikai összefoglalás keretében lehet a diákok feladata az, hogy helyezzék el a tanult ismereteket az idővonalon. A tételekhez rendeljenek matematikusokat, linkeljék be azok életét, illetve a tételekről néhány ábrát. Lehetőségük van arra is, hogy videókat, képeket töltsenek fel érdekességekről, az adott tétel alkalmazásairól, ahogy az idővonal azt engedi.

Azért tartom nagyon jónak ezt a két feladatot, mert ez segít a diákoknak abban, hogy képesek legyenek egy kicsit kitekinteni a matematikából, összekapcsolni azt, más tudományokkal, talán elsősorban a történelemmel. Emellett, végig kell gondolniuk, mi a fontos, hasznos információ, kiket érdemes bővebben megemlíteni, kiknek az életét emeljék ki. Tehát rendszerezni kell ismereteiket, meg kell tanulniuk a lényeget megtalálni sok információ között, döntéseket hozni. Úgy gondolom, ez segíti őket abban, hogy kritikai gondolkozásuk feljődjön.
Mivel a feladatot párban kell elkészíteniük, elengedhetetlen a kommunikáció a párok tagjai között. A diákoknak maguknak kell megbeszélni, ki melyik feladatrészt kapja, ki lesz az, aki végiggondolja, melyek a hasznos információk, ki keres linkeket és képeket stb. Tehát nagyon fontos a feladatmegosztás illetve a pontos kommunikáció a pár tagjai között. A feladathoz hozzátartozhat még az idővonal bemutatása a többi diák számára egy tanórán. Ez szintén segítheti a diákok kommunikációs képességeinek fejlődését.
Az idővonalszerkesztő programok ugyan határt szabnak kreativitásunknak, de ezeken a kereteken belül a diákokon múlik, mennyire használják ki a lehetőségeket. Mi például a fenti idővonalon fontosnak tartottuk a különböző korszakok színekkel való elválasztását is. A választott képek, videók sok-sok lehetőséget adnak a diákoknak, hogy egyedi alkotásokat hozzanak létre, és már önmagában a fontos témakörök megválasztása logikusan elhelyezése is úgy gondolom kreativitást igényel.


Összességében úgy gondolom tehát, hogy a matematikában is lehet használni az idővonalakat, ez egy nagyon jó lehetőség bevonni azokat a diákokat, akik egyébként annyira nem szeretnék a tárgyat. Azonban azt is megjegyezném, hogy az általunk használt idővonal alkalmazás csoportmunkára nem alkalmas, ugyanis nem lehet megosztottan szerkeszteni az ingyenes alkalmazást. Ráadásul az idővonal szerkeszthetőségével is akadtak problémáink, így az osztályterembe inkább egy másik alkalmazást vinnék majd be.


2017. április 1., szombat

Szófelhők használata

A következőkben egy újabb lehetőséget fogok bemutatni, mellyel érdekesebbekké tehetjük a matematika órákat. Ez a szófelhő.

Sokszor álmélkodva néztem szófelhőket, melyek különböző témákat foglalnak össze, a leggyakrabban a témához kapcsolt kifejezéseket egy szép képbe rendezik, ahol a fontosabb szavak, feltűnőbbek, nagyobbak, míg a kevésbé fontosak a nagyok között szépen kitöltik a helyet. Mint kiderült ilyen szófelhőket én is tudok csinálni, több program is áll a rendelkezésemre.

A szófelhő tehát egy szöveg leggyakoribb szavait mutatja meg egy ábrán. A legtöbb szófelhő készítő programban persze be lehet állítani, hogy melyek azok a kötőszavak, melyeket nem szeretnénk megjelentetni, sőt vannak olyan programok is, melyek automatikusan kiszűrik ezeket angol nyelvű szöveg esetén. Tehát nincs más dolgunk, csak bemásoljuk a szöveget, és máris megkapjuk a szófelhőnket.

De hogy lehet mindezt használni a matematikaoktatásban?

Ismeretek összegzése

A szófelhő segítségével összegezhetjük egy adott témában a leggyakrabban használt fogalmakat. Ezt akár a tanár is elkészítheti a tanult tételek, definíciók segítségével, így a gyerekek a szófelhő átnézésével végig tudják gondolni, minden fogalmat értenek e, mit kell még átnézniük. Egy másik lehetőség, hogy a gyerekeket kéri meg a tanár, hogy küldjék el neki pár mondatban, mi az amit úgy érzik, hogy az adott témában megtanultak, ezekből lehet szófelhőt készíteni azután.

Szófelhő készítése kifejezetten hasznos lehet emelt szintű érettségire készülő osztály esetén, hiszen így megláthatjuk a legfontosabb fogalmakat, melyeket a tételek kidolgozásakor figyelembe kell vennünk.

Itt egy példa a prímszámokkal kapcsolatos gyakori fogalmakról:


Word cloud made with WordItOut

Verseny

Ha szófelhőbe rendeztük az adott témakör legfontosabb fogalmait a fent említett módokon, ezt akár egy kvízjáték megszervezésére is használhatjuk. Ekkor mindenkinek meg kell magyaráznia annyi fogalmat az ábráról, amennyit csak tud, a pontok a pontos fogalommagyarázatra járnak. A pontozásba a fogalmak gyakoriságát is be lehet számítani, akár úgy, hogy a gyakori fogalmak kevesebb pontot érnek, hiszen azt többször hallották a gyereket, vagy pont azok érhetik a több pontot, hiszen azok a legfontosabbak. Így a verseny alatt a diákok végiggondolhatják, melyik fogalmakat éri meg nekik elmagyarázni, min érdemes még gondolkozni, mi az amit nem kell annyira pontosan meghatározniuk.

Prezentáció

A diákok maguk is készíthetnek szófelhőket például ha egy érdekes cikket szeretnének megosztani társaikkal, mely új matematikai eredményeket, vagy matematikatörténeti érdekességeket mutat be. Ekkor a cikk alapján elkészíthetik a szófelhőt, amely segíteni fogja őket a cikk bemutatásában.


Matematikatörténet

Habár jelenleg a matematikaoktatás inkább feladatorientált, jó, ha egy kicsit a matematika történetével is foglalkozunk. Ekkor, a matematikatörténeti könyveket, cikkeket feldolgozva meghatározhatjuk, kik voltak a múlt legnagyobb matematikusai, melyek voltak a legnagyobb matematikai felfedezések.
Ha egy adott matematikus egy tételét tanuljuk éppen, ehhez kapcsolódóan a diákok készíthetnek előadás arról a matematikusról. Szófelhők segítséghetik őket abban, hogy meghatározzák a matematikushoz tartozó legfontosabb fogalmakat. Így akár a matematika iránt kevésbé, de a történelmet szerető diákok is aktív részt vállalhatnak a matematika órán.

Végül egy példa Pithagorasz és Euklidesz munkásságából készített szófelhőre:

Word cloud made with WordItOut